.jpg)
2012. november 26-án, hétfőn 14:30 órakor a JMSZK színháztermében
Szarvasfi előadásunk látható.
Jegyek korlátozott számban a JMSZK jegypénztárában válthatók.
Jegypénztár nyitva tartása: munkanapokon 14-18 óráig.
Jegyár: 1.800 Ft
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!
És egy kis beszámoló a darabról:
Szarvasfi - kicsit másképp
Idén nyáron, Bakonyszentivánon (kezdődhetne így egy mondóka is), szóval azon az augusztusi héten mikor időtlen idők óta a leghűvösebb volt, lelkes kis csapatunk megismerkedett egy kicsit a Tűzzsonglőrködéssel. Így, nagybetűvel. Inspirálónak érezve, hogy senkit nem ért komolyabb balesett az első pár napban (és hál' ég utána se) kevertük a kellemeset a hasznossal és kerítettünk egy remek kis előadást a Fehérlófia című mese cselekménye alapján, megspékelve ugye az ominózus tüzes kellékekkel. Játszottuk is szabadtéren pár előadást még a hónap végén aztán szépen betettük újdonsült partnereinket a nekik szánt kartondobozba és eltettük őket a szezon végére, májusra. A Művelődési Központ azonban, nagy örömünkre, felvette előadásunkat egyik Ifjúsági bérletére. Aztán jöttek a szervezésbéli gondok. Mi szerettünk volna gyújtani, de persze azt sem akartuk, hogy a közönség szétfagyjon. Szerettük volna, ha ugyan azt a látványvilágot adni a gyerekeknek novemberben, mint amit augusztusban sikerült, de nem is akartunk véteni a tűzvédelmi szabályok ellen. Na, itt kezdődött az ötletelés...
Nadetehátésszóval, kompromisszumokra képes színházi műhelyünk a szombati nap folyamán (igen erről fog szólni a bejegyzés csak nem bírok magammal) varrt, erősített, rohant, kötött és próbált, próbált, próbált. Ennek eredményeképpen sikerült úgy átültetnünk az előadást beltérbe, hogy sem a történeten sem a látványvilágon nem kellett, hogy csorbát ejtsünk. Ez is volt talán a nap tanulsága. Ezer meg még egy módon érhetjük el ugyan azt a hatást a színpadon. Nem feltétlen kell tűznek lennie, hogy tüzet mutassunk. Minden rajtunk múlik. És persze azon, hogy-hogy állunk a dologhoz. Ha úgy álltunk volna hozzá, hogy rászánunk egy napot arra, hogy "lebutítsuk" az előadást akkor az is történt volna. De így, hogy minél inkább törekedve a jóra átalakítani próbáltunk egy kész valamit, egy teljesen más dolog született, ami ugyan olyan jó mint az eredeti. Csak egy kicsit más. Ami mégis ugyan az.
Ja és nem mellékesen kicsit történelmi volt az előadás hétfőn. Ez volt a Teleszterion Színházi Műhely első nagyszínpadon történő gyermekelőadása. Hipp-hipp-hurrá.
Idén nyáron, Bakonyszentivánon (kezdődhetne így egy mondóka is), szóval azon az augusztusi héten mikor időtlen idők óta a leghűvösebb volt, lelkes kis csapatunk megismerkedett egy kicsit a Tűzzsonglőrködéssel. Így, nagybetűvel. Inspirálónak érezve, hogy senkit nem ért komolyabb balesett az első pár napban (és hál' ég utána se) kevertük a kellemeset a hasznossal és kerítettünk egy remek kis előadást a Fehérlófia című mese cselekménye alapján, megspékelve ugye az ominózus tüzes kellékekkel. Játszottuk is szabadtéren pár előadást még a hónap végén aztán szépen betettük újdonsült partnereinket a nekik szánt kartondobozba és eltettük őket a szezon végére, májusra. A Művelődési Központ azonban, nagy örömünkre, felvette előadásunkat egyik Ifjúsági bérletére. Aztán jöttek a szervezésbéli gondok. Mi szerettünk volna gyújtani, de persze azt sem akartuk, hogy a közönség szétfagyjon. Szerettük volna, ha ugyan azt a látványvilágot adni a gyerekeknek novemberben, mint amit augusztusban sikerült, de nem is akartunk véteni a tűzvédelmi szabályok ellen. Na, itt kezdődött az ötletelés...
Nadetehátésszóval, kompromisszumokra képes színházi műhelyünk a szombati nap folyamán (igen erről fog szólni a bejegyzés csak nem bírok magammal) varrt, erősített, rohant, kötött és próbált, próbált, próbált. Ennek eredményeképpen sikerült úgy átültetnünk az előadást beltérbe, hogy sem a történeten sem a látványvilágon nem kellett, hogy csorbát ejtsünk. Ez is volt talán a nap tanulsága. Ezer meg még egy módon érhetjük el ugyan azt a hatást a színpadon. Nem feltétlen kell tűznek lennie, hogy tüzet mutassunk. Minden rajtunk múlik. És persze azon, hogy-hogy állunk a dologhoz. Ha úgy álltunk volna hozzá, hogy rászánunk egy napot arra, hogy "lebutítsuk" az előadást akkor az is történt volna. De így, hogy minél inkább törekedve a jóra átalakítani próbáltunk egy kész valamit, egy teljesen más dolog született, ami ugyan olyan jó mint az eredeti. Csak egy kicsit más. Ami mégis ugyan az.
Ja és nem mellékesen kicsit történelmi volt az előadás hétfőn. Ez volt a Teleszterion Színházi Műhely első nagyszínpadon történő gyermekelőadása. Hipp-hipp-hurrá.
Móczár Bence
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése