II.NAP
- A reggel meditációval indult, irányított lazítás volt, arra szolgált, hogy a reggeli álmosságot és az őszi idő hangulatát (mert a napsütés még várat magára) aktív energiává alakítsa a testben.
- A mozgás volt a következő állomás. Ráhangolódás a test energiáinak felszabadítására. A zene sokat segít az ilyen álmos reggeleken a test felébresztésére-ez újra beigazolódott:)
- Közösen kiszaladtak az udvarra, és lelkesen énekeltek egy „süss fel napot” hanggyakorlatként is, és abban a reményben is, hogy hátha kisüt a nap:)
- „KONTAKT ELEMEK” feladatsorral kezdődött a komoly munka. A kontakt alapjaként először egymás testsúlyát, a testek irányát meghatározó módon a párok ellentétes kézfogással, a súlypontot leengedve kellett megtartsák egymást. Ezt váltott kézzel és két kézzel is megismételték. A gyakorlatok a test súlypontjának figyelésére és a partnerrel való együttműködésre irányították a figyelmet.
- „PÁROS IMPULZUS GYAKORLAT” : párban, az egyik fél szoborszerűen áll, a partner lábujjheggyel ad impulzusokat a szoborszerű partner testére, aki a kapott impulzus alapján testhelyzetet váltva reagál, az impulzus erőssége és iránya alapján. Majd csere. Az egymásra való koncentrálás, a testtudat kialakítása, a testben zajló impulzusok megfigyelése a feladat lényege. Adni és kapni is tudni kell úgy az impulzust, hogy az jól eső legyen, és energiavonalak mentén történjen. Fontos, hogy ne legyen kapkodó és görcsös a feladat. Ez nagyfokú befelé és egyben kifelé koncentrálást igényel.
- „PÁROS TARKÓ-VEZETÉSES GYAKORLAT” : párban, az egyik fél a partber tarkójára teszi a csuklóját, a vezetett partner ellentart, vezethetővé válik, mert a két testrész kiegészítő nyomást gyakorol egymásra. A vezető fél irányítja a mozgást, a térben spontán haladnak együtt, az irányokat a vezető szabja. Ha elég összehangoltan bírnak dolgozni, a forgás, a haladás egyfajta áramlásszerű mozgássá alakul, hasonlatos a tánchoz, ahol a vezető adja az irányt, de egyként mozdulnak a testek.
- A tegnapi energiavonalas képsor visszaismétlésével zárult a délelőtti blokk. A képek folyamatos váltását gyakorolták, a képek témája a folyamatos keresés. Mintha az egyének keresnének valamit, de ez egy tömegben megy végbe. A képek feszültsége a testek és tekintetek irányán, energiáján múlik nagyrészt. A lendületnek ki kell kerülnie a mozdulatokból, e helyett az apró izomcsoportokra való lebontás a lényeg. A feladat kiegészült: zenét kapnak, tempó váltásra is van lehetőség.
- EBÉD:) SZÜNET:) A szünet játékkal és pihenéssel telt... frizbi, foci, fekvés, teázás:) Majd a délutáni blokk bevezetése labdajátékkal kezdődött. A térben összevissza séta közbeni labdaadogatás, eldobott labdáért versenyfutás pontokért....és hangképzés, beszédtechnika gyakorlatok sora jött.
- „HANG REZEGTETÉS” körben ülve, egyesével a „MMMMMMM” hangszálrezegtetős feladat:) Torok lazán, áramlik a levegő, m hang kiadásával.
- „ASSZOCIÁCIÓS SZÓDOBÁLÁS” a körben ülve tekintet váltással szavakat dobáltak egymásnak. Testben is megerősítve a dobás gesztusát. A dobott szóra válaszként a következő szó az előzőre asszociált. (pl.: holló, varjú, madár, ….kutya, póráz, …. kabaré, nevetés, öröm, ….cipőfűző, gatya, nadrág, …) A gyakorlat buktatója, hogy könnyen nevetésbe fulladhat, a szavak spontán asszociációja miatt és azért is, mert a szavakat egyénileg kimondva, irányítottan kell dobni, és a leszorított vagy elfojtott vagy nem jól artikulált szavak komikusan hathatnak, főleg, hogy a gyerekek nem ismerik még jól egymást. A kör addig megy, amíg bírják fegyelmezetten. A gyakorlat következő szintje, hogy kiesésre megy. Aki elneveti magát, vagy megakasztja a kört, kiesik.
- „LABDAFÚJÁS” egy kisméretű szivacslabda a főhős:) körben hasalva feküdtek, majd a labdát középre gurította a játékvezető. A lényeg, hogy a labda nem mehet ki a körből, és ezt csak fújással lehet megakadályozni. Tehát a labdát levegővel irányítják a játékosok. Sikeres kacagós játék volt:) És közben légzéstechnika is:)
- „MOZDULAT ÁLLJ! PÁROS” : két játszó a színpadon, kb. tíz db. székkel. Instrukció: egyik játszó: mozdul, tehát határozottan indítja és zárja le a mozdulatot, majd a másik következik. A székeket használva eszközként. A mozgásnak egy fázisból kell állnia, egy lendülettel. A mozdulatok folyamatosak, de egyszerre csak egy játszó mozdul. Ez ritmust ad a jelenetnek. Különböző tartalmakat mond a játékvezető, és erre jön a ritmusos játék. (pl.: takarítónők versenye; Karácsony) Fontos, hogy viszonyban maradjanak, partnerként kell kezelni a társat. Közben a térre és a mozdulatra is figyelni kell. Amit elindítok (pl.: feldől a szék) azt ki kell várni, tehát a szék zajának elcsitulása a mozdulat vége. Buktató lehet: türelmetlenség, kapkodás, a tér és a partner elveszítése, vagyis, a kettős koncentráció hiánya, vagy a mozdulat nem egy fázisú, hanem több.
- Gyakorlat arra, hogyan teszünk egy mozdulatot egy fázisúvá. Egy lendületből, a lendületet végigvíve, áramvonalszerűen viszi végig a játszó a mozdulatot, törés nélkül. Kérdés, meddig tudunk egy lendületből dolgozni.
- „JELENET KÉSZÍTÉS” : instrukció: 20 perc áll rendelkezésre arra, hogy egy néhány perces jelenetet készítsenek, ami koreográfia-szerű, ritmusos alapokon. A téma: „Amikor a világunk elpusztult, arra gondoltam, hogy...”-egyénileg kellett befejezni a mondatot, mindenkinek ki kell mondani a jelenet során a mondatát, de a jelenet képeit együtt rakják össze.
-VACSORA:)
- Utána: Beszélgetés a színházról, színészetről. A színészet, mint minden művészet is a megfigyelésen alapul-érzetek megfigyelése, amihez az empátia, a beleérzés képessége feltétlenül szükséges. Kérdés: miért mész fel a színpadra????Néhány példa a válaszokból: ...valamiből egy kerek egész legyen, élvezzék akik nézik...hogy gyakoroljon....talán az is, hogy mások legyünk mint a többség, hogy képesek vagyunk arra, hogy ilyet is tudunk csinálni....kérdés:mit értesz többségen? Válasz: azok, akik nem jönnek fel a színpadra....hogy mondjuk a világítás, vagyis hogy megnézni azokat a dolgokat amik a színpadon vannak....(egy világ építése)...üzeneteket közvetíteni, megmutatni valamit a nézőnek, esetleg provokálni...elindítani érzeteket, hangulatokat a nézőben...hatni és meghatni a nézőket...jó érzés ha ott fönn vagyok, és mások nézhetnek...Vannak érzések, amiket át akarok adni, és vannak amik ott születnek meg a színpadon, és ezeket át kell adni a nézőnek... az a jó, hogy te irányítod a nézőket...Kérdés: igen, de a hatalom felelősséggel is jár...pl. régen meg lehetett dobálni a színészt...ezzel mi a helyzet? Válaszok...Kérdés:kiről szól, amikor fenn vagy a színházról? Válaszok: megjelenítője vagy annak a tartalomnak, amit át akarsz adni...van egy tartalom az előadóban, amit átad a nézőnek. Sanyi felvetése: téveszme, hogy amit csinálunk az rólunk szól. Az első lépcsőfok, hogy szeretsz fönn lenni a színpadon, de amikor a néző, a világ kezd el érdekelni, akkor kezdődik a színészet. A színpadi lét egy nagyon sérülékeny dolog. Nem az a színész feladata, hogy élvezze saját magát a színpadon, hanem hogy átadja az élvezetet.
- visszapörgésként labdajátékok:) A labda lendületben tartása volt a feladat, körben álltak, és a feladat lényege az volt, hogy a labda ne essen le, de állandóan mozgásban legyen egy lendülettel.
-kidobó:)
-szabadtánc:) hangos zenével!!!!
- BESZÉLGETÉS: téma: merünk e őszintén reagálni a világra, a másikra? Voltatok e úgy, hogy egy reakció sértődést, rossz érzést váltott ki, és nem reagáltatok őszintén? A válaszok, a vélemények nagyjából egybehangzóan tartalmazták azt, hogy a düh, a hirtelen kiborulás, hiszti azért jön elő néha, mert megvárjuk általában, hogy beteljen a pohár. Jobb a folyamatos reflexió, de ez nehezen, és nem is mindig sikerül. Indítottunk egy kört, amikor mindenkinek volt lehetősége, ha akarta elmondhatta az eddigi negatív tapasztalatait vagy nehézségeit a táborral kapcsolatban. Mindenki megszólalt. Előjött néhány általános probléma: beilleszkedéstől való félelem, ami feloldódott, de kár, hogy volt félelem; határok átlépésének félelme, meddig és mit mer megcsinálni valaki a testével mozgás terén, vagy szituációs játékban sikerül e oldottan bent lenni; persze előjött néhány embernél, hogy a tegnapi krumplis tészta nem volt a legtutibb, de ez komfort kérdés:) Feltett kérdés, ami már az Emlékek őrének is alapproblémája: jó lenne e és szívesen részt vennétek e olyan napi programban, ami pontos időhöz köti az érzelmek kibeszélését, napirendi pontossággal. Többségben nem tartották ezt élhetőnek, néhányan azonban igen. A téma még kifejtésre kerül a napokban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése