Képek a fátyol alól
Remek kis csapat jött össze az október 23.-i műsor
megalkotására. Nagyon frissítő élmény
volt elvegyülni a középiskolások között és hetente egyszer szerdán találkozni
és összetenni másfél órában a műsort. Első alkalommal megkaptuk a
szövegkönyvet… jó sok szöveggel és instrukcióval, ki is lettek osztva a
szerepek. Akasztottak, elnyomottak, elnyomók, narrátorok, labdások stb… Szerintem mindenki a szokásos rutinnal kezdte
el a készülődést… „ Már megint egy
szokásos iskolai műsor….” De ebből valami más lett. Azt hiszem mindenki belepillanthatott a
gondosan letakart eseményekbe, amit oly nagyon takargattak. Amiből mindenki
ismeri az eseményeket, de nem realizálja magában. Hát mi sok mindent
realizáltunk és sok mindent megértettünk az akkori eseményekből. Pontosabban
nem képeket, hanem hangulatokat és érzeteket élhettünk meg a próbák alkalmával.
Azt gondolom, hogy ezt a nézők is átélhették velünk együtt.
A középiskolásokkal nagyon remek hangulatú volt a próbák
sorozata. Hihetetlen érzés az, amikor ennyi ember összejön és valami közös
dolgot épít. A tömegnek valóban hatalmas ereje van. És szerencsére Mi most
építettünk, nem pedig romboltunk.
„Ezt követően Képek a fátyol alól címmel a pápai református
gimnázium és a Teleszterion Színházi Műhely irodalmi összeállítása állított
emléket a forradalomnak. Valljuk be, bizonyára sokan vettünk már részt olyan
’56-os ünnepi műsoron, amelyen kínosan érződött a hősök előtti főhajtás
kötelező jellege, és az ezerszer hallott közhelyek miatt gondolatainkkal sűrűn
elkalandoztunk a megemlékezésről. Nos, a Képek a fátyol alól egyáltalán nem
ilyen volt, ezt szívesen néztük volna akár reggelig is.
A teleszterionos és refis koprodukció különleges, igazán emlékezetes élményt nyújtott a színházteremben egybegyűlteknek: a műsor számos felemelő pillanatot és drámai csúcspontot, néhány feszültségoldó, szellemes momentumot, no meg több torokszorító, sokáig felejthetetlen jelenetet is tartogatott a nézők számára. A színpadról végig sugárzott a frissesség, a fiatalos lendület, miközben az előadás őszintén, sallangok nélkül beszélt a forradalomról, remekül megfogva a szabadságharc lényegét, eszmeiségét. Mindebből oroszlánrészt vállalt a diákok felkészítője, Veress Zsuzsa, a református gimnázium tanára, valamint a műsor szerkesztője, rendezője, Komáromi Sándor, a Teleszterion Színházi Műhely vezetője.” forrás: http://papa-ma.hu
A teleszterionos és refis koprodukció különleges, igazán emlékezetes élményt nyújtott a színházteremben egybegyűlteknek: a műsor számos felemelő pillanatot és drámai csúcspontot, néhány feszültségoldó, szellemes momentumot, no meg több torokszorító, sokáig felejthetetlen jelenetet is tartogatott a nézők számára. A színpadról végig sugárzott a frissesség, a fiatalos lendület, miközben az előadás őszintén, sallangok nélkül beszélt a forradalomról, remekül megfogva a szabadságharc lényegét, eszmeiségét. Mindebből oroszlánrészt vállalt a diákok felkészítője, Veress Zsuzsa, a református gimnázium tanára, valamint a műsor szerkesztője, rendezője, Komáromi Sándor, a Teleszterion Színházi Műhely vezetője.” forrás: http://papa-ma.hu
Benkó Zsófia Anna
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése