Bűn és bűnhődés alkotófolyamat Celldömölkön
Két színházi csoport munkálkodik egy célért, immár tizedik napja, Celldömölkön. A Soltis Lajos Színházban. A Teleszterion Szinházi Műhely és a Soltis Lajos Színház koprodukciós alkotása készül, melyhez a rendező (Komáromi Sándor) Dosztojevszkij Bűn és Bűnhődés című regényét adaptálta színpadra.
A munkafolyamat érdekessége abban rejlik, hogy a két csoport éveken át látta egymás munkáit különböző fesztiválokon, és a "hajlandóság"a közös munkára mindkét csapat részéről világos volt. Végül körvonalazódott, hogy mit kellene színpadra tenni, kik legyenek a játszók, csak a mikor kérdése vált egyre nehezebben egyeztethetővé. Mindkét csapatnak megvannak a maga elfoglaltságai és kötelezettségei, ezért az elmúlt év során nem sikerült kettőnél több közös hétvégi tréninget szervezni. Talán emiatt indult a tábor kicsit zötyögősebben. Tehát a részletek:
Július 15-én kezdődött a tábor szövegértelmezéssel, olvasópróbával, a Soltis Lajos Színház az otthonosan berendezett előterében.Itt kiderült, hogy vannak olyan pontok a szövegkönyvben, amik akár vita tárgyát is képezhetik a játszók és a rendező között. Ez még izgalmasabbnak ígérte a folyamatot, hiszen a vita pezsdíti az elmét.
Másnap egész délelőtt érzetjátékokat játszottunk. A csapat közösen dolgozott a térben, zenére vagy anélkül, a Sanyi kívülről határozta meg a hangulatot, vagy képet, amit látni szeretett volna. beszéltünk az állapotszerűségről és a jelenlétről. Miben más létezni egy állapotban a színpadon (élvezetes e a nézőnek, kényelmes e a játszónak, valóban benne van e a játszó abban amit megformál), és miben más akciókkal és reakciókkal élni a közeg felé. Arra jutottunk, hogy az állapot könnyen kiürül, viszont igazán jól akkor járunk, ha a kettő együtt van jelen a színpadon. Az állapotot bármikor elő kell tudni rántani egy jelenethez, és abba kell beleilleszteni a figurát.
Az ebédszünetben kiderült, hogy személyes és szakmai okok miatt három játszó kiszáll a próbafolyamatból. Döbbenet fogadta a hírt és egy nagy beszélgetés lett a nap lezárása. Szövegkönyv átszervezés, a munkafolyamat újragondolása következett.
Végül a Sanyi átszervezte-rendezte a szövegkönyvet, összedugtuk a fejünk, improvizáltunk, és elkezdett kialakulni a játékok alapján, mi is lesz ebből. Az első néhány nap nagy vívódásokkal és zűrzavarral telt, mert más kommunikációs síkon létezik, és más munkatempóval, két külön stílushoz szokva dolgozik mind két társulat. A csoport dinamika is más szabályokon nyugszik, és az egyéni játékmódot is fel kellett térkélpeznie Sanyinak. Ez egy lelki síkon fárasztóbb folyamatot eredményez, de az egymásra való kíváncsiság, a kísérletező szemlelétmód és a színház szeretete mára már teljesen feloldotta ezt. Az egyéni küzdésekkel pedig dolgozni kell, és szép lassan tisztulnak a viszonyok, és a két külön csoportdinamika eggyé válhat.
Végül Sanyi kezd annyira összhangba kerülni a térrel, hogy teljesen harmonizál a függönnyel...:)
A munkafolyamat nemhogy nehéz, de nagyon mély és sok, nagyon sok feltárni valót rejt magában.
Sanyi alapvetően azt kérte, dolgozzunk úgy, hogy képekben gondolkodjunk, az intenzitásunk olyan legyen, ami színpadon megállja a helyét és hangoljuk össze a partnerekkel a színpadon. Emellett hangban és testben a figura vezessen és legyen pontos szituáció ismeretünk szándékok és irányok mentén. Ne használjunk "mankókat" tehát ne abban jöjjön ki a feszültség, hogy valódi csapkodások és indokolatlan üvöltözés és összehangolatlanság keletkezik a térben. Nem ettől lesz intenzív a játék. Annak ott, belül a színész minden sejtjében kell megszületnie, egyszerre, az egész testében...és a feladatra kell fókuszálnia....és a partnerre, és a térre...ezer füle, ezer szeme, egy összpontosított teste van egy embernek, aki a színpadra lép. És akkor játszik. Ezt mind olyan küzdés, ami kifáraszt és felemel is egyszerre.
A darab íve már stabil, vannak még pontatlanságok és hiányosságok, de azt hiszem az érési folyamat beindult és megállíthatatlan. Ennyit még a Mónit (Kovács Mónika-rendezőasszisztens) nem láttam körmölni, (vagy csak nekem tűnik így?) De annyi a feladat és olyan összetett ez a szövegkönyv...meglátjuk pénteken a "nyers" munkabemutatóhoz mit szól a mi kedves első közönségünk! Izgalmas beszélgetés lesz utána, kíváncsian várjuk:)
