XVIII. WEÖRES SÁNDOR GYERMEKSZÍNJÁTSZÓ TALÁLKOZÓ

Sándor április elején levelet küld a levlsitára: "Április 19-én a pétfürdői gyermekszínjátszó fesztiválon játékos délutánt kell szerveznünk kb. 100-150 gyereknekDugjátok össze a fejeteket, és szervezzétek meg a játékokat."


Csapatmunka, rendben. Akkor találkozzunk a Sportban 2-kor, aztán kiagyaljuk mit is lehet csinálni ennyi gyerkőccel. Meg is érkeznek a csapattagok, rövid evés ivás után, komolyan nekifeszülünk az ötletelésnek. Kiderül, hogy sokkal több játékot ismerünk, mint azt gondoltuk volna. Ahogy jönnek az ötletek, úgy nő a lelkesedés, ezáltal a hangerő és a gesztikuláció is a még jelen lévő 5-6 "külsős" emberke legnagyobb örömére vagy bánatára. :) A Teleszterionnál mindig adott a jókedv, így most sincs belőle hiány, meg a kreativitás is. És persze a hülyeség. Ezért, amikor a csapatfelosztásnál már a gyerekek feldarabolásánál tartunk, egy kis erélyesség kell, hogy ismét visszatérjünk a feladathoz. 2 óra alatt megvannak a játékok, hogy ki-kivel fog együtt dolgozni, ki melyik korosztállyal foglalkozna szívesen. Ez rendben is volna. Akkor szombaton 3-kor a Bécsyben a pontosítások kedvéért.
Enikő jóvoltából kész tematikát kapunk, hogy milyen séma szerint érdemes a kölykökkel foglalkozni. Bemelegítő játékok, aztán névtanulósdi, aztán.... Végeztünk, vasárnap hajnali fél 8-kor találkozunk a buszpályaudvaron!


Gyönyörű napsütéses reggel...kár, hogy minenkinek be vannak gyógyulva a szemei...ugye, ugye az a fránya Quimbykoncert.... de a lelkesedés meg van! Jajjdejó lesz egész nap 150 gyerekkel játszani! :)


Megérkezés után terepszemle. Azaz csak lenne, mert egy csapat 8-10 éves kislány, egyből kiszúr minket. Hát, jó, mi azért vagyunk itt, hogy játszunk, akkor legyen körkidobó! Nagyon hamar rákkattan a többi gyerkőc is. Így történt, hogy délelőtt fél 10-kor már minden megfáradt egyetemista (sok sok határt átlépve) a tűző napon a zöld fűben egymást túlkiabálva, és bíztatva a kicsiket, felfokozott érzelmi állapotban ugrándozott.

folyt.köv. :)